Halacska

2008 április 16. | Szerző: |

 Nórika több újdonságot is kapott a múlt héten, többek közt a kelkáposztát és a halat is.


A hal bevezetésénél nagyon izgultam, hogy esetleg erős íze miatt nem fogja szeretni a baba, de szerencsére tévedtem! Először az egyik kedvencébe kevertem a párolt halat, a brokkolifőzelékbe. A brokkolifőzit a korábban ismertetett módon készítettem el, a halpép pedig így készült:


Halpép:


Egy darab filézett, szálkamentes tonhal filét jól megmosok, majd a főzőedénybe kiscsivel több vízben, mint ami ellepi, felteszem párolódni. Mikor már omlós, akkor kiemelem, és biztos ami biztos, jól szétszedem esetleges szálkákra vadászva. Ha meggyőződtünk róla, hogy a halhúsunk tökéletesen szálkamentes, akkor turmixgépbe tesszük és kevés párolólé felhasználásával pépesítjük. Nem kell megijedni, ha nem lesz olyan pépes, mint a csirke vagy a pulykahusi, hiszen a főzelékkel turmixolni fogjuk még. Az adag kicsinsége miatt lehet, hogy a turmixgép nem nagyon akarja összezúzni, de a hal esetében minél kevesebb párolólét használjunk.


Mivel féltem, hogy erős íze megijeszti a babát, csak mokkáskanálnyit tettem a főzelékébe, és ekkora adagokat fagyasztottam le  a halpépből.


Ja, és a bűnözés…pár kiskanál kakaó…


Nórikának próbáltunk adni kenyérhéjat, de egy kisebb darabot lenyelt, ami nem volt nagyobb, mint a fél körmöm, és jól meghánytatta szegényt. Nem fuldoklott, arról szó se volt! Az egész banándarabnál is így jártunk, úgyhogy most jegeljük a témát. Egyébként a főzelékben előforduló krumplidarabot is kidolgozza a szájából.

Címkék:

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Üzenj a blogger(ek)nek!

Üzenj a kazánháznak!

Blog RSS

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!